2010. október 18., hétfő

Pusztai Róka

Szeptember 24-26 között szervezték a Szent Mihály Napi vásárt Udvarhelyen. Sok látnivaló és program várta az érdeklődőket. Idén azonban sikerült valami újat is becsempészni a sörsátrak közé. Szombaton és vasárnap lovas bemutatót tartott a karcagi "Pusztai Róka" Nomád Hagyományőrző Egyesület. Annak, akinek sikerült megőriznie egy kicsit is a lovas múltunkból ebben a felszínes, műanyag világban, biztos vagyok benne, hogy élményt jelentett részt venni ezen a bemutatón. Vasárnap a drámaibb hatás kedvéért szakadó esőben remekeltek a pusztai rókák és rókalányok, de mondhatom, derekasan helytálltak. Néhány mozzanat/szösszenet:

Könczei Bence és Agbas




Mészáros László és Bogár







Mészáros László, Balogh Péter, Könczei Bence

Balogh Péter


A "Pusztai Róka" Nomád Hagyományőrző Egyesület honlapja:
http://5mp.eu/web.php?a=pusztairoka


A minap olvastam Balogh Péter honlapján (http://www.baloghpeter.eoldal.hu/) két kis tanmesét. Az egyiket bemásolom ide, mert nagyon tetszett és szeretném, ha itt is szerepelne.

"Egyszer egy jól kereső apa úgy döntött, hogy elviszi vidékre 7 éves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak és, hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt, hogy milyen szerencsés családban él.
Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte fiát:
-Nos, mit gondolsz erről az útról?
-Nagyon jó volt, apa!
-Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
-Igen.
-És mit láttál meg mindebből?
-Azt, apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk van otthon, ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket lámpák árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak. A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig, amíg a szem ellát. És végül láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással és, hogy boldog családként élnek. Te, viszont, és anyu egész nap dolgoztok, és alig látlak titeket.
Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
-Köszönöm, apa, hogy megmutattad, hogy milyen gazdagok is lehetnénk."

1 megjegyzés: